Ebből szeretnénk Önökkel megismertetni a Fanaptárt, mely biztosan sokak számára újnak és meghökkentőnek tűnhet.
Reméljük, hogy Jankovics Marcellnek, akit nagyra becsülünk örömet szerzünk azzal, hogy gondolatait terjesztjük és könyvét népszerűsítjük.
A régiek az időt kettős természetűnek tartották. Végtelennek és megfordíthatatlannak, valamint körkörösnek, mindig visszatérőnek.

Az előző az időszámítás alapja, az utóbbi a naptáré.
Az idő e kétértelműsége a fa-szimbolikában is jelen van.

Hosszú életével a fa az időmúlás jelképe, életének éves ritmusával viszont az örök körforgást jelképezi.
A fa, legyen élő növény, vagy jelképes ábrázolás, az időmérés és a naptárkészítés eszköze volt a gyakorlatban is.
A fanaptár nem az általunk megszokott 12 egységre, hónapra osztja az évet, hanem 13x 28 napos ciklusra.

December 24.- Január 20. - Nyírfa (Betula)

Európa szerte honos, de inkább északon jellegzetes fafaj.
Ősi finnugor eredetű, „vessző, sarj” jelentésű magyar neve „nyirkos”szavunkkal mutat rokonságot.
(Nyirkos, vizenyős helyeken nő. Lásd: Nyír-előtagú helyneveinket. Nyírség, Nyírbátor, stb.)
A fa vízhatlan, papírszerű kérgét csónakborításra, háztartási eszköz (nyírág seprű), edény, ruha készítésére használták.
Balzsamával gyógyítottak.
Megsebzett kérgéből folyó édes nedvét frissen erjesztve itták. (nyírvíz, virics)

Első a téli napfordulóval kezdődő év „fahónapjainak” sorában.
Számos nép körében az újrakezdés jelképe és az újévi megtisztulás eszköze.
Egykor Európa-szerte nyírfavesszőnyalábbal seprűzték ki a gonoszt a megszállottakból, űzték ki az óévszellemét, akit Nyugat-Európában az ökörszem jelképezett.
A máskor nagy becsben álló és védelmet élvező madárkát karácsony éjjelén, vagy december 26-i István napján nyírfaágakkal űzte a falvak népe.
E szokás ma is élő honi párhuzama az aprószentek-napi vesszőzés (december 28-án).
A néphit szerint így tisztul meg ember, állat az év során benne felgyülemlett rossztól.
A vesszőzés legényavató, termékenységvarázsló szokás is volt, hiszen a műveletnek erotikus jelentése is van.

A Kalevala utasítása:

„neveld vesszővel az asszonyt,
tanítgassad nyírfaággal”
XXIV. 239-40

Igencsak kétértelmű (vö. az ókorban gyökerező húsvéti népszokással, a leánykorbácsolással).

A nyírfa főszerepet játszott a szibériai sámánizmusban.
A burját sámán beavatásakor és újévkor rituális fürdőt vesz, melynek során nyírfaággal csapkodja a testét.
(A nyírfavesszőzés a finn és az orosz szaunázásnak is elmaradhatatlan része.)

Nyírfaágakkal hajtja ki a sámán az áldozati ló teteméből a lelket, a fehér nyírfa képviseli a szertartásokon az égbe vezető lajtorját, a tejútvilágfát.
Egy jurák szamojéd mítosz szerint akkor ér véget egy világkorszak és kezdődik egy új, amikor a 7 ágú és 7 gyökerű világnyírfa hetedik gyökere is elkorhad, a fa kidől s tövéből vér-, majd tűz- és végül vízözön árasztja el a világot.

Nyírfavessző nyalábot vittek a vállukon a római consulokat kísérő lictorok, a consulok január 1-jei beiktatásakor.

A consult 12 lictor kísérte, tehát 13-an voltak, akárcsak az év fa-hónapjai. A római példa is jelzi, hogy a nyírfa nem időponthoz, hanem valaminek a kezdetéshez kapcsolódott. I.e. 153-ig ui. a consulbeiktatás és a consuli év első napja még március idusa és a tavaszpont körüli időre esett.
Hasonlóképp a régi Angliában május 1-én, a nyár első napján színes rongyokkal díszített nyírfát támasztottak a lóistálló ajtajának, védelmül a boszorkányok ellen.
A napszámosok és mátkáik még a múlt században is törvényes házasoknak tekintették magukat, ha ilyenkor együtt átugrottak egy küszöb felett tartott nyírfa seprűn.
A svédek a nyír rügyfakadásával egyidejűleg láttak a kenyérgabona vetéséhez. A háromszéki székely fiatalság valamelyik tavaszi ünnepen ének és tánc kíséretében csapolja meg a nyírfákat:

„Édös virícs foj a fából
Jere ki rózsám a házból;….”
Lombos nyírág mind a mai napig a csíksomlyói pünkösdök Máriát jelképező „búcsúága”.

KUSINSZKI ÉS TÁRSAI KFT.
3900 Szerencs Huszárvár u. 24. Pf: 66
Tel/Fax: 06-47/361-809
Kérdezzen: info@kusinszki.hu

http://www.pannonfogat.hu
http://kerekgyartas.lap.hu
http://misztika.lap.hu
http://kerites.blogter.hu