Székelykapuk története - párhuzam a Feng Shui kertek filozófiájával

A székely emberek híresek vendégszeretetükről, nagy szívükről, filozofikus alkatukról és csodálatos népművészetükről.
A fa az életet jelenti, a telepítése, nevelése, megmunkálása megannyi ok arra, hogy a saját kezével teremtő ember meditálhasson a Sors kiszámíthatatlan hatalmán, az Élet csodáján.
A kézzel faragott motívumokkal Feng Shui kertünkbe életörömöt csempészünk. Kellő finomsággal rendelkeznek ezek a csodálatos kapuk ahhoz, hogy az eklektikusba hajló összhatást a nyugati emberek gondolatvilágához igazítva, mégis meditációs elemekké váljanak.

Honnan származnak, hogyan készülnek, kik készítették és miért?
Milyen helye van a mai világban?
Erről találunk írást Sarudi Sebestyén József tollából
Olasz Ferenc Székelykapuk című könyvében. (Hunnia Filmstúdió Vállalat, 1989)
Néhány részben megosztom önökkel az írást.

A Galambbúgos Nagykapuk

»A kapu dísze az életnek.
Az élet mindaz, ami a kapun belül van.
Az életet bekerítik,
Hogy ne álljon pusztán a világ csúfjára. ..«

Szinte Gábor

Kapuk.
Őrt álló díszesen faragott, galambbúgos, fedett kapuk földbe gyökerezett kapulábakkal Szejkefürdőn. Székelyföldi falvakból» elzarándokolt «kapuk Orbán Balázs sírjánál- ellenfényben.
Székelyföld leírójának sírját vigyázzák, aki a legelsők között adott hírt a» székelykapukról «, s aki így írt az európai» népi építészet «e sajátságos, különlegesen egyedi, kárpát-medencei remekéről:»... E kapuk inkább ékítményül, mint szükségből állanak ott. Mert a székelynek hagyományos vendégszeretete nem engedi meg a kapu bezárását; tárva-nyitva van az boldog, boldogtalan előtt, mint a székelyek nyílt, emberszerető szíve, s ezt akarják kifejezni a kapu szemöldökre felvésett ily feliratok: „Béke a belépőkre, Áldás a kimenőkre”...«.
No, de lássuk, valójában milyenek is ezek az Erdély-szerte ma még fellelhető fedett kapuépítmények, mit tudunk eredetükről, keletkezésük valószínű körülményeiről, idejéről.
S vajon mit jelent ma a kapu, egy kapuállítás az Európa különböző tájain éledő új etnikai reneszánsz jelenségeit látva, amikor magyarként is az egyre növekvő hagyomány tiszteletnek és új, hagyományőrző szervezetek születésének lehetünk kétkedő szemtanúi, cselekvő részesei.
Mind többen keresik a múlt értékeit, kutatják, gyűjtik sok más mellett a népművészet, a népi kultúra, a népi építészet szellemi és tárgyi emlékeit. Múlt századi, e század eleji kutatók munkái nyomán vagy azok ellenére új, esetleg megújított elméletek születnek a tárgyak eredetére vonatkozóan.
Sokakat foglalkoztatott és izgat ma is ez az általánosan» székelykapunak «nevezett építmény.
Orbán Balázs első híradása, s néhány alapvetően jó észrevétele, megállapítása után az eredetkérdés ragadta el nyomban a kutatói fantáziát.

Ahogy Szabó T. Attila írja:
». ..A székely ház és telek kérdésével foglalkozva jóval távolabbi összefüggéseket vélt felfedezni Huszka József, mikor az itt szóban forgó kapufajtának közel- és távol-keleti eredeztetése mellett még messzibb múltba révedező bibliai és föníciai kapcsolatok felvetésétől sem idegenkedett.« Huszkával együtt néhányan ma is kultikus eredetűnek tartják a fedett kapukat, és indiai, japán, kínai kapuépítményekre, vagy az ókori szasszanida- perzsa palotákba vezető kapukra hivatkoznak, mint formai elődökre. Teszik, ezt figyelmen kívül hagyva a ma ismert nagykapuk szerkezeti sajátosságait.

Szinte Gábor gondos, részletes helyszíni felmerésekre alapozott, jórészt leíró munkája vitte azután jóval előbbre az ilyen vonatkozású néprajzi kutatómunkát, aki felismerve a kapuk szerkezeti jellemzőinek fontosságát.
Orbán Balázs véleményének ismeretében a galambbúgos nagykaput a cinteremkapuktól (temetőkapu) származtatta. Erre a következtetésre jutott annak ellenére, hogy a nagykapu funkcionálisan összetett, hiszen eltérően a cinteremkapuktól mind a gyalogosok, mind a szekerek külön bejárását lehetővé teszi.
Győrffy István, majd hozzá hasonlóan Cs. Sebestyén Károly is a határőrvédelmet biztosító gyepkapuk, falukapuk, leszármazottjának tartotta a székelykaput.
Viski Károly, a modern magyar néprajztudomány egyik úttörője, megalapozója, komplex vizsgálatai nyomán először hívta fel a figyelmet a hasonló jellegű nyugat-európai, faszerkezetű nagykapukra, és a régi molnárok ácsmesterségben, fafaragásban való jártasságát hangsúlyozva a várak, az elővárként épített fapalánkok, a huszárvárak fakapuit jelölte meg előképként.
Az utóbbi két évtizedben Szabó T. Attila levéltári kutatásaival más oldalról közelítette meg az eredetkérdést. A levéltárakban őrzött egykori birtokösszeírások, s udvarházak leltárai» vallatása «során kiderült, hogy galambbúgos nagykapuról mar 1632-ben és 1636-ban történeti forrásaink tudósítanak. Ennek, s a többi írásos adatnak, valamint az addigra már közölt, illetve a még meglévő kapuknak ismeretében így fogalmazta meg véleményét: »... mint ahogy a vidéki udvarház-kapu valószínűleg a középkori várkapu fejleményéül tekinthető, éppen úgy ilyen utódot kell látnunk, az un. székelykapuban is: az udvarház-kapuk késői utódját «.
B. Nagy Margit a korábbi kutatások eredményeire támaszkodva más megállapításra jutott.
Az Erdélyben ismert összes kapufajta számbavétele és» osztályozása «után a legegyszerűbb kétszárnyú» leveles kapukból «származtatta több fejlődési fokozaton, bonyolultabb szerkezetű kapufajtákon keresztül a galambbúgos nagykaput.

Kusinszki András
Kusinszki és Tsai KFT
3900 Szerencs
Huszárvár u. 24.
20/9-237-927
www.pannonfogat.hu
www.hegyaljakapuja.hu

www.kerites.blogter.hu

www.fa.lap.hu | www.magyartermek.lap.hu | www.neprajz.lap.hu | www.fengshui-kert.lap.hu |
www.tajepiteszet.lap.hu | www.tajhaz.lap.hu |