Szent István Napok a pécsváradi Várban
2009. augusztusában különböző rendezvényeken vehetnek részt a Pécsváradra látogatók.
Alkotótábor, Várszínház, kiállítások, koncertek, népünnepély és ifjúsági programok várják az érdeklődőket.
Megtekinthetik a Pécsváradi Várszínház előadásait, táncjátékot, musicelek sokaságát.
Augusztus 2-16.
Samu Géza Múzeum
FA8 Nemzetközi Alkotótábor
Augusztus 3., hétfő
20.30 Vár
VÁRSZÍNHÁZ
Molnár Ferenc – Kocsák Tibor- Miklós Tibor: A vörös malom (a budapesti Körúti Színház előadásában)
(esőnap: augusztus 4.)
Augusztus 3-31., hétfő
„Vernissage” a Hausmanstätteni Kunstrampe művésztársaság tagjainak alkotótábora és kiállítása
Augusztus 4., kedd
19.30 „Vernissage” a Hausmanstätteni Kunstrampe művésztársaság tagjainak műveiből készült kiállítás megnyitója
Augusztus 5., szerda
18.00 Vár
Kiállítás megnyitó a Fa8 Alkotótábor művészeinek munkáiból
Augusztus 6., csütörtök
18.30 Vár
A Pécsváradi Big Band koncertje
Augusztus 7., péntek
18.30 Vár
„Kerek egy esztendő” - Az év jeles napjaihoz fűződő szokásokat mutatják be a környék zenészei, táncosai
Augusztus 8., szombat
14.00 -17.00 Vár
Gyermek-és Ifjúsági Nap
kalandok, játékok, fejtörők kicsiknek és nagyoknak
19.00 református templom
Jótékonysági koncert a református templom orgonájáért
Augusztus 9., vasárnap
20.30 Vár
VÁRSZÍNHÁZ
Babás-szerkövek – táncjáték Előadja: Misina Táncszínház
(esőnap: augusztus 10.)
Augusztus 11., kedd
20.30 Vár
VÁRSZÍNHÁZ
Richard Rodgers – Oscar Hammerstein – Howard Lindsay – Russel Crouse: A muzsika hangja musical (a veszprémi Pannon Várszínház előadásában)
esőnap: augusztus12.)
Augusztus 13., csütörtök
20.30 Vár
VÁRSZÍNHÁZ
Pozsgai Zsolt: Janus – történelmi abszurd ( a Veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka)
(esőnap: augusztus 14.)
Augusztus 14., péntek
14.00 – 19.00 Vár
„A pécsváradi Szent Benedek rendi monostor szerepe a pécsi püspökség létrejöttében” történeti konferencia és kiállítás a Pécsváradi Várbaráti Kör szervezésében.
A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa felvezető évének programja.
Augusztus 15., szombat
20.30 Vár
VÁRSZÍNHÁZ
A Jud-Rom Gipsy-Klezmer Band műsora
közreműködik: Dunai Tamás színművész
Augusztus 16., vasárnap
20.30 Vár
VÁRSZÍNHÁZ
Tamási Áron: Énekes madár székely népi játék (a budapesti Turay Ida Színház előadása)
(esőnap: augusztus 17.)
Augusztus 18., kedd
17.00 Szentháromság tér
„SPÄTSCHOPPEN” Német Nemzetiségi Mulatság a Szentháromság téren
közreműködnek a Kodolányi János ÁMK tanulói és az Unterschleissheimi zenekar
Augusztus 19., szerda
16.00 Vár
Ünnepi önkormányzati ülés
A Pécsváradi Női Kamarakórus közreműködésével
18.00 UniCum Laude koncert
20.30 Bikini együttes koncertje
Augusztus 20., csütörtök
9.00 Katolikus templom
Ünnepi szentmise
10.00 Vár
Koszorúzási ünnepség
15.00 Vár
IV. Nemzetközi Fúvóstalálkozó ünnepélyes megnyitója
15.30 Szentháromság tér
Népünnepély
22.00 TŰZIJÁTÉK
Augusztus 22., szombat
10.00 Művelődési Központ, Kígyós Sándor műterme
Kígyós Emlékkör programja. Téma: a Pécsváradi Irodalmi Színpad, 1967-1972. Egykori tagok találkozója
19.00 Katolikus Templom
Jótékonysági komolyzenei koncert a templomokért
Augusztus 29., szombat
19.00 Művelődési Központ
"Kiálts a szeretetért”- musical-opera PIK Szivárvány Musical Stúdiója előadásában
Részletes információ:
Kodolányi János ÁMK Fülep Lajos Művelődési Központja
7720 Pécsvárad, Kossuth L. u. 31.
Tel: 72/465-123.
muvhaz@pecsvarad.hu
Tourinform Iroda
Tel: 72/466-487,
tourinform@pecsvarad.hu
Honlap: http://www.pecsvarad.hu
A várszínházi előadások jegyára:
2200 Ft (aug. 11., aug. 13., aug. 15., aug. 16.)
Bérlet: 7000 Ft /4 előadásra (aug. 11., aug. 13., aug. 15., aug. 16.)
1500 Ft (aug. 9.)
500 Ft (aug. 29.)
A jegyek megvásárolhatóak június 26-tól a Művelődési Központban illetve a Tourinform Irodában
(Pécsvárad, Kossuth L. u. 31. és Pécs, Széchenyi tér 1.)
A MŰSORVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJUK!
Szervezők:
Fülep Lajos Városi Művelődési Központ, Pécsvárad Város Önkormányzata, Német Kisebbségi Önkormányzat
Támogatók:
Baranya Megye Önkormányzata,
Pécsvárad Város Önkormányzata
A PÉCSVÁRADI VÁRSZÍNHÁZ ELŐADÁSAI
2009. augusztus 3.
Molnár Ferenc – Kocsák Tibor- Miklós Tibor: A vörös malom a budapesti Körúti Színház előadásában
Rex - Esztergályos Cecília, Magister - Kautzky Armand, János Király - Adrián, Juliska - Udvarias Anna, Mima - Gyebnár Csekka, Adjutáns - Pecsenyinczky Balázs, Alfonz - Oroszi Tamás, Malacoda - Lipták Péter, Rubicante - Pap Anna-Mária, Draghignazzo - Oroszi Tamás, Alichina - Pecsenyinczky Balázs, Scarmiglione - Placskó Emese, Cagnazzo - Rumanóczky Anett, Barbariccia - Zsugonics Enikő, Libicocco - Tóth Sziszi, Ciriatto - Schupp Gabi, Graffiacane - Márton Magdi, Farfarella - Gonda Orsi, Postatiszt - Oroszi Tamás, Öreg szolga - Lipták Péter
Koreográfus: L. Nyurga Ferenc
Jelmez: Tercs Vera
Rendező: Galambos Zoltán
- Felséges Uram fél millió év munkája áll itt tettre készen! Ezekkel a szavakkal fogadja Rex-et a pokol királyát, Magiszter az „ifjú” ördögzseni. A vörös malom egy emberrontó gépezet. Már csak egy jó embert kell találni, akin a szerkezetet kipróbálhatják. A Földön hosszas keresés után meg is lesz, Jánoska János, akit beletesznek a Malomba, hogy a hazugság, a csalás, az árulás, az erőszak kerítse hatalmába. A kísértés eszköze a pénz, a politika, valamint Mima, a végzet asszonya. A Malom működik, a kérdés az, marad-e valami jó Jánosban a kísérlet végére, vagy végleg elromlik.
jegy: 2200 Ft
2009. augusztus 9., vasárnap
A Babás-szerkövek– táncjáték Előadja: Misina Táncszínház
zene: Neofolk
jelmez: Furik Rita
koreográfus, rendező: Gálber Attila
tánckarvezető: Müller Ádám
asszisztensek: Balogh Orsolya, Molvay Kinga, Hirman András
A táncjáték a helyi eredetmagyarázó monda történetét követi: a pécsi Jakab-hegy oldalában elhelyezkedő négy jellegzetes kőtömb keletkezésének történetét alkalmazza színpadra. örök, „kőbe vésett” jelek emlékeztetnek arra, hogy az egoizmusból fakadó és emberi ellentétektől feszülő élethelyzetek aktuálisabbak és mélyebben érintenek, mint valaha. A darab formanyelvében folklór motívumok tükröződnek, de a tiszta autentikától elszakad, ahogy a NeoFolk által szerzett zene is.
„Kicsi vagyok én, majd megnövök én…” folklór előadás
koreográfiák: Majoros Róbert, Gálber Atila
Jelmez: Furik Rita
Asszisztensek: Balogh Orsolya, Kozmáné Schneider Mónik, Molvay Kinga, Hirmann András
Művészeti vezető: Gálber Attila
Folklór előadás
(esőnap: augusztus 10.)
jegy: 1500 Ft
2009. augusztus 11., kedd
Richard Rodgers – Oscar Hammerstein – Howard Lindsay – Russel Crouse: A muzsika hangja musical a veszprémi Pannon Várszínház előadásában
(esőnap: augusztus 12.)
„Rodgers and Hammertstein Theatre Library, New York – Josef Weinberger Limited, London és magyarországi képviselő a Hartai Zenei Ügynökség engedélyével”
Maria Rainer, apácanövendék - Stefancsik Annamária, Zárdafőnökasszony - Oravecz Edit, Berta nővér - Kovács Ágnes Magdolna, Margaréta nővér -Egyed Brigitta, Zsófia nővér -Kiss Barbara, Novícia -Csontos Boglárka, Georg von Trapp kapitány - Koscsisák András, Franz, az inas -Molnár Ervin, Frau Schmidt, a házvezetőnő - Egyed Brigitta, Liesl, 16 éves -Mag Dorina, Friedrich, 14 éves -Horváth Bence, Louisa, 13 éves - Szász Kamilla, Kurt, 10-11 éves - Hegyi Zsombor Zsolt, Brigitta, 12 éves - Telegdi Kamilla, Marta, 7 éves - -Hercsik Rebeka, Gretl, 5 éves - Németh Kitti, Rolf Gruber - Szelle Dávid, Elsa Schraeder - Kovács Ágnes Magdolna, Max Detweiler - Zayzon Csaba. Herr Zeller . Varga András, Elberfeld báró, Von Schreiber admirális - Németh Ádám, SS legények, vendégek.......Németh Ádám, Szelle Dávid, Hatvani Mátyás,
magyar szöveg: Bátki Mihály
magyar versszövegek: Fábri Péter
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Justin Júlia
Zenei vezető: Rossa László
Korrepetitor: Regovics Zsuzsa
Koreográfus: Bóbis László
Rendező munkatársa: Kiss Dávid
Rendező: Vándorfi László
A muzsika hangja világhírű musical. Hírnevét, értékét mindenekelőtt az adja, hogy a slágerré vált dalokon és szerethető hősein kívül máig megdöbbentően erős társadalmi-történelmi mondanivalót hordoz.
Az 1930-as évek második felében, Ausztriában, az Ansluss, Ausztria német megszállása idején játszódik a történet, egy hétgyerekes, anya nélkül maradt családban. Az apa magas rangú katonatiszt, a polgári értékek és becsület megtestesítője, ám a gyermekek rázúdult nevelésével sehogyan sem tud megbirkózni. A nevelőnők naponta váltják egymást, mígnem felbukkan a környékbeli apácazárdából egy bohókás, a muzsika, a természet- és emberszeretet bűvöletében élő fiatal lány. Míg a játékos, a gyerekek különböző személyiségére és életkorára is figyelmes lány megtölti családi hangulattal, játékkal a kastélyt, a magánélet fordulata, a német megszállás és a fasiszta hatalomátvétel választásra kényszeríti az apát. Választani kell egy jóindulatú, de a gyerekekhez utat nem találó bárónő és az ifjú nevelőnő között, és választania kell, hogy szerepet vállal-e az új hatalomban vagy elmenekül. Az igazi érzelem, az emberi tartás és humanista meggyőződés a nehezebb útra kényszeríti. Ám a muzsika hangja, a humor, a játékos ötletesség megoldást kínál: miközben a salzburgi játékokon fellépő családi produkciót adja elő az apa, a lány és a hét gyermek, a befejező dal dramaturgiája /az aludni térő gyerekek fokozatos búcsúzása, majd eltűnése/ lehetőséget kínál a szökésre.
A mű zenei világát 15 fős élő zenekar kelti életre,
jegy: 2200 Ft
2009. augusztus 13., csütörtök
Pozsgai Zsolt: Janus- történelmi abszurd ( a Veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka)
(esőnap: augusztus 14.)
Janus- Őze Áron; Mátyás király - Gula Péter; Katalin, magyar királyné, Borbála, Janus anyja, Vály Kató – Módri Györgyi; Vitéz János, Ulászló, II.Piusz pápa- Máté P. Gábor; Rozgonyi Rajnáld, Pálos szerzetes, Kázmér királyfi – Keresztes Gábor
Rendezte: Pozsgai Zsolt, Rendezőasszisztens: Kőváry Ágnes, Díszlettervező: Perlaki Róbert, Jelmeztervező: Vasvári Lilla
Janus Pannonius, a nagy magyar humanista költő végzetes hibát követ el. Vitéz Jánossal összeesküvést szerveznek Mátyás ellen, a kísérlet megbukik. Mátyás a menekülő Janus után ered, de nem a bosszúvágy hajtja, hanem a kérdés: miért? Miért árulta el legkedvesebb barátja, politikai harcostársa, a pécsi püspökké emelt fiatal költő. Ki a hibás? Miféle rugók mozgatják az árulót és az elárultat? Mátyás a „végzet előszobájában” éri utol barátját, ahol furcsa társaság gyülekezik. Mindannyian várnak valamire. És a leszámolás közben megjelennek a kor ismert vagy kevésbé ismert alakjai, míg elérünk a válaszhoz, amire senki sem számított. Lehet-e normális emberi viszonyokat kialakítani olyan korban, amikor mindenki ellenséget sejt a másikban, amikor társadalmi vagy politikai hovatartozás a legnagyobb barátokból is esküdt ellenségeket farag. Lehet-e egy túlpolitizált helyzetben őszintén viszonyulni egymáshoz? Miféle értékeket veszíthetünk el, ha nem belső emberei tartalmak, hanem dübörgő külső zaj vezeti életünket? Janus Pannonius sorsa megadta a választ erre a kérdésre. Ő elkésett, de a felismerés nem késő, ha valóba sikerül önmagunkba nézni.
jegy: 2200 Ft
2009. augusztus 15., szombat
A Judrom Gipsy Klezmer Band tagjai Magyarország legjobb, legképzettebb roma és zsidó zenészei.
A cigány és zsidó zene fúziója talán újszerűen hat, pedig jóllehet jelentős hagyománnyal bír. A klezmer bölcsőjének számító Kárpátokban és Erdélyben egymást váltották a roma és a zsidó bandák, gyakran ugyanazokat a dallamokat játszva, sőt együtt játszottak lakodalmakban, zenés ünnepségeken. A legenda szerint a 16-17. századi moldvai fejedelmek udvarában egymás mellett éltek a szabályos rabszolgasorsban tartott cigány és zsidó muzsikusok. A holokauszt után a kiirtott zsidóság zenéjéből rendkívül, sok hagyományt a cigányzenészek vittek tovább. Sok a hasonló motívum, az elfeledett zsidó dallamok előtűnnek egyes cigányzene dallamokban. Az eltűnt világ hangjainak megújulása ez a zenei formáció.
Közreműködik: Dunai Tamás színművész
Művészeti vezető: ifj. Boros Mátyás
Balogh József (klarinét, szaxofon, tárogató), ifj. Boros Mátyás (hegedű), Botos Tibor (gitár), Fehér Ernő (nagybőgő), Kuti Sándor (cimbalom), Neumark Zoltán (zongora)
jegy: 2200 Ft
2009. augusztus 16., vasárnap
Tamási Áron:
ÉNEKES MADÁR
székely népi játék 2 részben
Gondos Eszter, vénlány - Hűvösvölgyi Ildikó, Gondos Regina, vénlány - Ivancsics Ilona, Gondos Magdolna, fiatal leány- Borbély Krisztina, Bakk Lukács, vénlegény, az Eszter vőlegénye - Mikó István, Préda Máté, vénlegény, a Regina vőlegénye - Győri Péter, Kömény Móka, fiatal legény -Boros Zoltán, Kömény Ignácné, a Móka anyja - Szabó Anikó, Katolikus pap, Kecske, Vénasszony, Dobos - Benkő Péter
Díszlet: Krsztovics Sándor
Jelmez és rendezőasszisztens: Szabó Anikó
Rendező: Mikó István
„Tamási Áron Színháza: egy módja a színháznak. Tündökletes, játékos, szivárványos, boszorkányos és ördögös, vaskos és sokszor tromfos villanata az időnek: az igazságkereső létnek és az igazságot-rejtőztető halálnak.” Juhász Ferenc
Az Énekes Madár c. székely népi játék az emberi tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység, és a jót mindenáron elpusztítani akaró erők felett. Olyan tündérmese, melyben a humor, a könnyes kacagás, az édes évődés, a szárnyaló szerelem mögött fájdalmasan nevetséges, örök érvényű szánalmas emberi sorsok és cselekedetek rejtőznek. A világ és az ember ma ugyanúgy működik, mint Tamási Áron 1933-ban írt művében, azzal a különbséggel, hogy itt a csodák meg is történnek. Talán Önökkel is, ha megnézik ezt a mindenkit magával ragadó, kedves humorú előadást!
jegy: 2200 Ft
2009. augusztus 29., szombat
Kiálts a szeretetért- musical-opera PIK Szivárvány Musical Stúdiója előadásában
zene: Kemény Gábor, Kocsák Tibor
szöveg: Baróthy Péter, Miklós Tibor
dalszövegek: Miklós Tibor
Játsszák:
Kovács Dorina, Lőrincz Adrienn, Nagy Kovács Máté, Kállai Gergely, Lipics Barna, Reil Evelin, Sára Alexandra, Bodor Szabina, Faragó Tina, Inhof Kornél, Uracs Mónika
Játékmester: Latabár Árpád m. v.
Az előadást rendezte és vezényel: Papp Zoltán
Kalkuttai Boldog Teréznek (született Agnes Gonxha Bojaxhiu), Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítójának élete és elhivatottsága sokak számára jelkép. A musicalben életének megható sokszínűsége, sorsának meghatározó eseményei, példamutató humanitárius elhivatottságának helyszínei elevenednek meg.
jegy: 500 Ft